A nap képe – kincsünk

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) József nádor-termében nyílt kiállítás kedden A Seuso-kincs címmel; a szerdától látogatható tárlat a késő római kincslelet mind a 14 jelenleg ismert darabját, valamint az egykor azokat rejtő rézüstöt is bemutatja.

A Seuso-kincslelet a késő római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete, amely szerdától végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható - közölte a kiállítás megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Fekete Péter elmondása szerint a kincs ismertségét nemcsak kiemelkedő művészi minőségének, hanem kalandos, krimibe illő történetének is köszönheti. A leletet a hetvenes években a Balaton közelében találták meg, majd nyoma veszett, és rövidesen a nemzetközi műtárgypiacon bukkant fel, ahol egy angol befektetőcsoport vásárolta meg - idézte fel az államtitkár.

Mint hozzátette, a magyar államnak végül 2014-ben és 2017-ben sikerült megállapodnia a brit birtokosokkal, a Seuso-kincs így kompenzációs díj fejében, két részletben visszakerülhetett Magyarországra.

A Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészlet egyik darabja, az úgynevezett Meleagrosz tál a Magyar Nemzeti Múzeumban 2018. június 26-én. A József nádor-teremben látható tárlat a jelenleg ismert 14 műtárgyat, valamint az egykor azokat rejtő rézüstöt is bemutatja. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Fekete Péter beszédében köszönetet mondott Magyarország valamennyi múzeumi dolgozójának a Múzeumok éjszakája programjainak megszervezéséért.

Varga Benedek, az MNM főigazgatója hangsúlyozta: ez a gyűjtemény Párizsban, Londonban vagy New Yorkban is a legféltettebb kincsek közé tartozna. A nemzeti múzeum kiállítása azonban nem egyszerűen bemutatja, hanem értelmezi, kontextusba is helyezi ezeket a tárgyakat - jegyezte meg.

Varga Benedek felidézte, hogy a tárlat 2017 októbere és 2018 áprilisa között országos turnén vett részt, melynek során hat városban több mint 140 ezren láthatták.

Dági Marianna és Mráv Zsolt kurátorok a megnyitót követő tárlatvezetésen emlékeztettek arra, hogy a késő császárkor római elitje már fokozottan elkülönült a köznéptől mind vagyonát, mind műveltségét tekintve, a patríciusok lakomáinak résztvevői így pontosan értették a reprezentatív tálakon, kancsókon feltűnő mitológiai jeleneteket.

A Seuso-kincs darabjain is megjelenik többek között Akhilleusz, Hippolütosz és Phédra, Meleagrosz vagy Dionüszosz is.

A Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészlet egyik darabja, az úgynevezett Geometrikus kancsók és mosdótál a Magyar Nemzeti Múzeumban 2018. június 26-én. A József nádor-teremben látható tárlat a jelenleg ismert 14 műtárgyat, valamint az egykor azokat rejtő rézüstöt is bemutatja. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A kurátorok kiemelték a lelet tárgyainak lenyűgöző méreteit: a legismertebb Seuso-tál például 70 centiméter átmérőjű és 8,8 kg-os, míg az Akhilleusz-tál még nagyobb: 72 centiméteres átmérőjű, és csaknem 12 kg-ot nyom. A tizennégy ezüsttárgy össztömege 68,5 kg.
A Seuso-tálon nemcsak az egykor tulajdonos (Seuso) neve tűnik fel, hanem a Balaton latin megnevezése (Pelso) is egy korabeli vadászjelenet ábrázolásában - mondta el Dági Marianna és Mráv Zsolt.

Varga Benedek bejelentette, hogy a tárlat katalógusa nemcsak világnyelveken, hanem a környező országok nyelvein is elérhető lesz.

A kiállítás néhány hónapig tart nyitva a József nádor-teremben, majd a Seuso-kincslelet november végén más késő római tárgyakkal kiegészülve átkerül a Nemzeti Múzeum állandó kiállításának termeibe.

1
https://napkepe.blogstar.hu/./pages/napkepe/contents/blog/54812/pics/15300723898532667_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Hát, így van ez 2018-06-27 11:28:12
Ezúttal is illik megköszönni az Orbán kormánynak, hogy a Seuso-kincseket korábban visszavásárolták, és azóta minden érdeklődő megtekintheti a hazai kiállítótermek valamelyikében.
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?